A gondolkodás művészete
A közel 6 hónapig tartó filozófia történeti fordításom végeredménye ma jelent meg az ekonyv.hu honlapon "A gondolkodás művészete" címmel.
A következő napokban a Libri, Lira, Bookline honlapjain is elérhető lesz. Mivel elsődleges célom az, hogy a viszonylag elhanyagolt téma ellenére a könyvet elolvassák vagy legalább beleolvassanak, ezért az árat próbáltam alacsonyan tartani, és lemondtam a szerzői jogdíjról. Remélem, hogy ez segíteni fog az érdeklődés serkentésében.
A könyv nem csak a legjelentősebb filozófusok munkájának összefoglalása, de egyben rövid történelmi áttekintés is Bertrand Russell, Will Durant, Richard H. Popkin, Avrum Stroll, Terence Irwin and David Luscomb alapján. Az eredeti angol verzió megírásában két University of Tennessee filozófus professzor segített, így bízom az információ viszonylagos pontosságában.
A szövegben dőlt betűvel jelöltem a saját megjegyzéseimet és értelmezéseimet. A jövőben itt a honlapon a könyv széles témaköréből kisebb részleteket tervezek kiemelni, amik remélhetőleg némi dialógus alapját képezhetik majd.
Addig is elgondolkodtató időtöltést kívánok minden esetleges olvasónak!
 |
| Kellemes olvasást! |
A Filozófiatörténet vége
A filozófiatörténet fordításom végére értem. A könyv végleges címe:
A gondolkodás művészete
A fenti linken elérhető ingyen olvasásra, de egy héten belül az ekonyv.hu oldalán is kapható lesz letöltésre egy kisebb összegért (szerződés folyamatban). A könyvben felvetett gondolatokról szívesen beszélgetek bárkivel egy kávé mellett, vagy üzenet formájában itt a honlapon. Idővel tervezem, hogy néhány érdekesebb témát kiválasztok a honlapon való eszmecserékre a "Megvitatható gondolatok" cimke alatt. Addig is jó olvasást kívánok!
 |
| Vége... |
Filozófiatörténet folytatás #9
A szekció Henri Bergsonnal nyit, aki az életerőben, és a szüntelen cselekvésben látta az élet lényegét. Az időt újraértelmezte "időtartam"-ként, amit csak az intellektusnál magasabb értékű ösztön képes érzékelni. Kreatív evolúciójában a szem azért fejlődött ki, mert a lények látni akarták, amit megérintettek. Benedetto Croce Isten imádatát a művészet imádatával váltotta fel. Szintaktikus precizitásával Bertrand Russell megdolgoztatja logikánkat, amint a logikai analízis filozófiáját kóstolgatjuk a leírás elméletével. George Santayana pávatáncával fejezzük be ezt a részletet a materializmus és az idealizmus között, amelynek során egyesíteni próbálja az értelmet és az ösztönt.
 |
| Az aranyhegy...Egy aranyhegy |
Filozófiatörténet folytatás #8
Ez a rész az utilitarizmussal kezdődik, amit Jeremy Betham az asszociációs elv és a legnagyobb boldogság elvének kombinációjából hozott létre. Ezután Marx munkásságát szeretném a tőlem telhető legelfogulatlanabb formában bemutatni. Ha eltekintünk a Kommunista Kiáltványtól, ami szerintem Marxot, mint filozófust egyáltalán nem jellemezte, akkor a gondolkodás egyik jelentős rendszerépítőjeként fogjuk őt megismerni. Herbert Spencer a tudás összefoglalásában látta a filozófia szerepét, amit az evolúció gondolatának maximális széleskörű alkalmazásával szándékozott elérni. Végül az egyik első igazán amerikai filozófus, William James pragmatizmusáról tudunk meg egy s mást; például, hogy egy gondolat addig igaz, amíg hisszük, hogy hasznos számunkra. - Személyesen én nem hiszem, hogy ez a gondolat hasznos számunkra, így valószínűleg nem igaz...
 |
| Das Kapital |
Filozófiatörténet folytatás #7
Amint lassan haladunk előre a 19. században, elérkeztün Kant utódjaihoz. Fichte az Ego-t állította az univerzum közontjába és megalapozta a német nacionalizmust. Hegel a dialektikának adott új értelmezést a tézis-antitézis-szintézis részletes kidolgozásával, és a harc, az ellentétek magasztalásával. Fichte Ego-ja helyett, amely megfigyelhetetlen volt, Hegel az egész megfigyelhető világot és a kanti megfigyelhetetlen nomeneket is egybefoglalta az egyetlen Abszolút-ban, aminek egyik megnyilvánulása maga az emberi történelem. A halál ellenszerét keresve Shopenhauer pesszimizmusa az "akarat" által stimulált szaporodási vágyig jutott. Nietzsche szerint a "tragikus optimizmus" a fejlődés egyetlen "lendkereke", és ennek felismerésére csak az Űbermensch képes. Ebben a részben szóba kerül a nőgyűlölet, a zseni kérdése, a tudományok, vallás és művészetek szerepe is.
Filozófiatörténet folytatás #6
Szó lesz itt arról, hogy mit tanulhat a mai ízléstelen politikai élet a francia felvilágosodás két nagy alakjától, Voltaire-től és Rousseau-tól az egyet nem értés civilizált formájáról. A felvilágosodás és a kezdeti romantikus kor tárgyalása után Kantra terelődik majd a szó, aki hatalmas munkát végzett a transzcendentális filozófia megteremtésével . A tiszta ész működésének bemutatásával megismerjük a szintetikus a priori tudás lényegét és képet kapunk a tér-idő velünk született intuíciójáról, valamint a tudás 12 a priori kategóriájáról. A kanti erkölcstan üzenete a kategórikus imperatívusz, ami elvárja az Isten hitén alapuló kötelesség érzetből végrehajtott erkölcsi cselekedeteket. Elgondolkodhatunk azon, hogy mennyire igaz állítása, miszerint a tett szándéka számít és nem a kimenetele.
 |
| A tett szándéka számít |
Filozófiatörténet folytatás #5
Descartes dualizmusa, a karteziánizmus, megnyitotta a kaput a két versengő filozófiai ágazat, a materializmus és az idealizmus felé. Ebben a passzusban bemutatom mindkét irányzat jeles korai képviselőit. Szó lesz itt Leibniz misztikus monádjairól, a szabad akaratról, Isten létezésének bizonyítására tett próbálkozásokról, Locke tabula-rasa-járól és a polgári demokráciák filozófiai alapkövéről, Berkeley furcsa tárgyairól, amik csak akkor léteznek, ha valaki megfigyeli őket, David Hume rideg, de brilliáns szkepticizmusáról és arról, hogy az életben a bizonyosat talán fel kellene cserélni a valószínűvel.
 |
| Jogos szkepticizmus |
Filozófiatörténet folytatás #4
A reformációtól Spinoza erkölcstanáig jutunk itt el, akit Bertrand Russel a legmorálisabb filozófusnak tartott. Közben szóba jönnek a 16-17. század tudós óriásai, akik gyökeresen átalakították az addigi geocentrikus világ- és vallásképet: Kopernikusz, Kepler, Galilei, és Newton. A kor filozófiája az ő munkásságukon alapult és olyan nagyságokat mutathat fel, mint Francis Bacon, a megfigyelésen alapuló tudás atyja; Thomas Hobbes, az első modern hibrid-demokratikus államrendszer megálmodója; a filozófiai behemót Descartes; és Spinoza, a panteista gondolatok újraélesztője. A hatás-ellenhatás törvénye nem csak a mozgásra érvényes, hanem a társadalomra is: a korszak pezsgésére adott legvéresebb ellenhatás az inkvizíció újraéledése volt a jezsuita Spanyolországból.
 |
| Máglyahalál |
Filozófiatörténet folytatás #3
Az itt tárgyalt kb. 300 éves időszakban érte el csúcspontját a skolasztika, a kerszténység meghatározó filozófiája. Rocelin és Ockham Vilmos kidolgozták a nominalizmus messzemutató gondolatatit, Aquinói Szent Tamás pedig véglegesítette a modern Katolikus Egyház világképét. Tombolt az inkvizíció, és megindultak a keresztes hadjáratok. A pápai hatalom kínos erkölcsi és szervezettségi zavarait jelezte a pápaság időleges kettéválása az avignoni pápa beiktatásával . Ugyanezek a hatások tették megállíthatatlanná a reform mozgalom fenyegető leválását a Katolikus Egyházról. Minden szépségével és csúfságával megkezdte uralkodását a reneszánsz.
 |
| A reneszánsz szépsége |
Filozófiatörténet folytatás #2
Ebben a szekcióban a keresztény gondolkodás és a szervezett Keresztény Egyház uralomra jutása áll a középpontban. Az időszakot kétféle elhúzódó küzdelem jellemezte: az egyik a kereszténységen belüli harc volt az eretnek mozgalmak ellen, a másik a pápa által képviselt Egyház és a világi uralokodók közötti gyakori összetűzések.
Filozófiatörténet folytatás #1
Az első heliocentrikus világrendszert hirdető Szamoszi Arisztharkosztól a római császár fiolozófus Marcus Aureliusig. Szó lesz a cinikusokról, szkeptikusokról, sztoikusokról és Europideszről. Elérkezünk a neoplatónistákig.
 |
| Epiktetusz |
Egy születésnapi parti, ahol kényes témák kerülnek szóba: milyen elvek vezérlik életünket, képmutatás, házastársi kapcsolat, előítéletek, nyitott szexualitás, prostitúció, homoszexualitás. Lívia, a történet újkori női főhőse nyílt konfliktusba kerül egykori kliensével, Falusi Péterrel.
 |
| Születésnap |
Megkísértve: A vadászat
Dr. Domján László felolvasása (36:33 perc)
Egy sikeres orvosi beavatkozás kivívta a laktanya parancsnokának, Irmay ezredesnek a főhősbe, Tiborba vetett bizalmát. Tibor felettesének, Dr. Vida Ferencnek a javaslatára, ezért az ezredes elhívta Tibort egy vaddisznó vadászatra.
 |
| Vaddisznó lesen |
Ezüstdénár részlet #1
Ebben a részletben a középkori jobbágylány, Bori, bebizonyítja, hogy a lant iránti vágya erősebb, mint bármely akadály, ami útjába állhat. Pláne, ha az akadályok között egy barnára sült, jámbor csónakos legény is felbukkan.
 |
| Dunai átkelés |
Filozófiatörténet
 |
| Ezt a könyvet fordítom most magyara |
Az észszerűség keresése a nyugati gondolkodásban, avagy a bizonyosság és valószínűség harca egy laikus szemével
„Egy filozófus tanulmányozása során a helyes hozzáállás sem tisztelet, sem lekicsinylés...” Bertrand Russell
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése